10. nap: 2009-10-10

Nehezen kászálódtunk ki ágyainkból, de a finom reggeli elfogyasztása megint megtette hatását: sikerült felébrednünk és már terveztük is az előttünk álló nap eseményeit. Mindent az esti koncerthez rendeltünk hozzá, így a bostoni városnézést és sétát is, amelyre szintén Ernő kísért el bennünket. Annak ellenére hogy szombat délelőtt volt, nagyon nagy forgalomban tettük meg a nem túl hosszú utat Boston egyik szép és érdekes városrészébe, a régi kikötőbe. Valamikor nagyon fontos kereskedelmi városközpont volt ez a rész, hiszen az ide kikötő hajókon érkezett gyümölcsök, tengeri zsákmányok és egyéb árucikkek körül zajos és nyüzsgő volt az élet. Így volt ez ezen a napon is, persze most a modern bevásárlóközpontok, áruházak és éttermek váltották fel a történelem hosszú évei alatt az egykori hatalmas piacot. Mára már csak a zöldség- és gyümölcspiac őrzi a régi idők hangulatát. Igazi vásári hangulatban sokszínű és sokféle áru kapható, néhányat nem is ismertünk, messzi tájakról érkezhettek ide, hogy aztán rátaláljanak elfogyasztójukra. Vettünk mi is körtét, óriási szilvát, fügét és mangót – gondoltuk majd jó lesz koncert után vacsorára. Néhány órányi időnket ezen a környéken töltöttük el, csavarogtunk a boltok között, nézelődtünk és rácsodálkoztunk néhány tehetséges utcai mutatványos produkciójára. Hamar eltelt az idő. Úgy terveztük hogy az ebédet valamilyen jó hangulatú és nevezetes helyi étteremben fogyasztjuk el. Több lehetőség is kínálkozott, mi végül a híres Durgin Park Étterembe ültünk be, hogy különlegesen érlelt és kezelt steak-et, valamint tenger gyümölcseit (kagylót, osztrigát, rákot) és barbecue-s oldalast fogyasszunk. Már a kezdet nagyon helyes volt: az emeleti részben kaptunk helyet, ahol asztalunkhoz vezettek minket s a pincér hölgy kedvesen bemutatkozott. Nagyon segítőkész és rendes volt, nagyban hozzájárult ahhoz hogy jó hangulatban teljék az itt eltöltött időnk. Az ételek nagyon finomak voltak, jólesett mellé a kitűnő csapolt sör. Csak egyet mertünk megkockáztatni, mert kései ebédünk után már indultunk is Boston kertvárosi részébe, készültünk az esti koncertre. Mivel a technikát is mi szállítottuk, másfél órával előtte ott kellett lennünk a helyszínen hogy legyen időnk mindenre. Persze nem így lett. Előttünk ugyanis egy indiai tánccsoport találkozója és bemutatója volt, alig maradt időnk arra hogy összeszereljük a cuccot, ráadásul az egyik hangfal megadta magát és kisebb füstölgés közepette jobblétre szenderült. De ez a körülmény sem tudta kedvünket szegni: a szokásos jó hangulatban énekeltünk és úgy éreztük hogy sikerült teljesen elvarázsolni kicsi, de lelkes közönségünket. Sajnos azért nem voltak sokan, mert – mint elmondták – hosszú hétvége van: hétfőn Kolombusz-nap miatt munkaszünetet tartanak az egész országban. Ennek ellenére sokan vásároltak a lemezeinkből és nagyon hálásak voltak hogy eljöttünk hozzájuk. Ismét élmény volt beszélgetni az itteni magyarokkal, megint sok kedves embert ismerhettünk meg. Összepakolás után indultunk New York irányába, hogy kb. egy órányira levő szállásunkat elfoglaljuk. Az autós motel mellett egy igazi hamisítatlan amerikai rock-kocsma volt, ahol élőzene mellett sok-sok ember mulatozott. Muszáj volt még hát betérnünk egy italra – bármennyire fáradtak is voltunk és nem is maradtunk sokáig – hogy  magunkba szívjuk még ezt a hangulatot.